Training Log Archive: szbotond

Elég alapos voltam, pedig bemelegítés nélkül is nagyon meleg volt. Az elején éreztem a bokám tájékán, hogy még mindig nem teljesen pihent, de ez csak kb 200 méterig tartott. A vádlimon a seb szépen gyógyult, most nem volt vele semmi gond, remélem ez már így is marad.

Csengősnél, részben új terepen volt az első középtávú futam. Az F21A-s pálya 4,33 kili volt 21 ponttal. Nem volt egyszerű, de nagyon technikás volt.

Az első pontra már elég bénán kezdtem, de ez még belefért. A kettesre viszont csináltam nagy hülyeséget. A koncepció jó volt, csak nagyon nem éreztem a még a méretarányt és a megvalósítás tragikus lett (és +2'). Még a térdem is jól bevertem egy fába, amit fogtam vagy 20"-ig biztos. A hármas kicsit bizonytalanul, de azért viszonylag jól meglett. A négyesre menet fogtam be Gebrét és rögtön jött az újabb szívás. Teljesen jól kitaláltam, hogy elmegyek a földsáncig és onnan be, csak nyugodtabban, figyelmesebben meg kellett volna valósítani (+1' bozóttúrás). Az ötös jól meglett, a hatosra, hetesre viszont volt még elég sok bénázás. A nyolcas se lett tökéletes, a kilences meg nagyon nem. Először ráfutottunk egy olyan lesre, ami hiányzott a térképről, majd pedig elmentem felette. A tízesnél hamarabb fogtam a tizenegyest, ami egy szép mutatvány volt és nyertem vele egy kis plusz mászást. Nagyon sok volt eddig a hiba, picit talán a társaság is megzavart több esetben, nem teljesen úgy mentem, mint magamtól egyedül tettem volna. Innentől már jobban ment; volt hogy egészen jól, volt hogy kevésbé, de összeszedettebb volt. A 13-asra menet Hocskej leszakadt. A végén a meleget már nem bírtam és nem is erőltettem nagyon, így itt még sok bennemaradt az utolsó két pontra és a befutóra. Ha komolyabban veszem, akkor azért jobban is be tudtam volna fejezni a pályát, de így is nagyon betett a meleg.

8:27-et kapva Józsa Gábortól 6. lettem. Kb 6 és fél perc szívás simán elkerülhető lett volna; a délutánira igyekszem jobban összeszedni magam.

A kihelyezett célból a vk-ba. Már csak azért sem sétáltam, mert nagyon kellett a víz.

Szörnyen kikészített a meleg, nem bírom, de ennyire azért nem szokott. Ittam bőven, de a fejem fájt, nagyon hasogatott. Bemelegítés előtt nagyon nem tudtam elképzelni, hogy milyen lesz ez, mert így még nem mentem futni, tájfutni, de közben megláttam, hogy végül is így is el lehet menni.

A második pálya a Vásárhely-tető bozótos ligeteseiben vezetett, 4,43 kili volt 18 ponttal. Szintén nem volt gyenge pálya, nagyon technikás volt ez is, de hát ez a jó!

A távoli térképrajtot nagyon kedvelem, ez is segített, valamint az egyes nem volt olyan nehéz, így kezdtem elkapni a fonalat. Szépen mentem a kettesre, csak pontközelben bénáztam sokat, egy szűk percet. A hármasra így inkább még óvatosabban mentem, ami nem ártott meg; egy kis mellémenéssel, de jól meglett a pont. A négyesre ki útra, majd fel, nem volt vele gond. A tempót a fejem lüktetése limitálta, de sokkal gyorsabban a tájékozódás miatt amúgy se kellett volna menjek. Az ötös, hatos alapvetően szépen meglett, de azért lehettem volna biztosabb. A nyolcasra becsúszott egy szűk két perces hiba, a karika széléig eljutni itt semmit sem jelent. Aztán mikor kicsit visszamentem és körülnéztem a tekergés után, meglepően hamar átláttam a helyzetet. A kilences alapvetően szépen ment, gyorsan, csak a mellette lévő tisztásra érkeztem. A tízesre jött egy szűk egyperces hiba, holott éreztem, hogy rosszfelé megyek már. A 11, 12, 13 rendben volt nagyjából, a végére kezdtem egyre jobban ráérezni az itteni tájékozódásra. A 14-esre már elhagytuk a sűrű bozótost, ligetest. Itt kimentem az útra, ami egyértelműen meg is érte. A tizenötösre volt egy kisebb hibám, amiért amúgy kár, mert tetszett az átmenet. Érdekesen futottam ki a pontról (az ilyen völgyből való kifutásoknál jó lenne jobban figyelnem, mert az utóbbi időben nem először csinálok ilyen érdekességeket), de aztán szépen meglett a pont, csakúgy a 17-es. A gyűjtővel se volt nagy gond, bár lehettem volna magabiztosabb, gyorsabb. Most nem lazáztam el túlságosan a befutót sem. Sokkal jobb tájfutás lett, mint a délelőtti. Összhangban volt a tájékozódás és a futás, valamint mindkettő egész tűrhetően ment. Nagyon élveztem, jó volt a terep, a pálya és én is tudtam élni a lehetőségekkel.

2:22-t kapva Matyitól második lettem. Ugyanez lett a sorrend összetettben is. A 19 részidőből 6-ot nyertem.

Nyolc pontot szedtem be a közelebbi sűrű bozótos ligetesből. Kifutás közben nagyon kellemetlenül fájt a fejem. A pontok beszedése majdnem kizárólag sétálva történt. A visszafutás se volt túl kellemes, de jól éreztem magam. Szép zárása lett a kemény napnak. Az ötös intenzitás mondjuk csak a melegnek tulajdonítható, de azért elfáradtam. Nagyon hasznos volt ez a két technikás tájfutás, sokat lehetett fejlődni. A délutáni jól is ment, az eddigi év legjobb tájfutásaihoz csatlakozott. Sokat kéne a délutánihoz hasonlóan tájfutnom.

A vádlimon a seb már egyáltalán nem zavaró, a történet lezártnak tekinthető. Nem fogom már túledzeni magam a kobvob előtt, de azért lesz futás.

SzVTM 8+2-t rendeztem a Vörösmarty lakótelepen.
A felvezetésben Kata volt a segítőm, a pontok (53) másik felét majdnem kizárólag sétálva raktam ki. Aztán lefutottam azt a pályát, amit csak Kata vezetett fel (A), 7:40 lett. Nem nyomtam, de azért viszonylag lendületesen megfutottam. A futás jól ment, ekkor még a vádlimnál se fájt nagyon. Egyébként érdekes, hogy a sok (kényszer)pihenés még mindig hoz ki fáradtságot, a lábfejem környékén az első pár száz méter kellett a bemelegedéshez. Az egyik pont nem volt jó helyen, aztán mikor megnéztem a maradékot, kettő nem volt meg (elfelejtettem Katának berajzolni). Ezekért még visszafutottam. Edzés alatt elloptak két pontot, amit pótoltam, valamint kimentem ide-oda nézni, hogy hogy csinálják a pályákat. Bontani még lebontottam tizenegynéhány pontot, de ekkor már a vádlim nagyon zavaró volt. Nem feltétlen kellett volna most ennyit futnom, de nagyon kívántam már és jól esett. Az, hogy erősítésekkel igyekszem kompenzálni a futást, nagyon más. Remélem, hogy szombatra begyógyul a seb és jó lesz; nagyon szeretném, de lehet, hogy még közel sem lesz 100%-os. Az edzés egyébként jól sikerült, a pályák is tetszettek az embereknek.

Ma voltam a traumatológián és kiszedtek egy egycentis szép kis tüskét. Nem gondoltam, hogy ilyen nagy lesz. Már csak a sebnek kéne begyógyulnia, ami most lehet, hogy nem lesz a leggyorsabb. Jelenleg van benne valami vacak, holnap pedig vissza kéne menni. Mondjuk szerdán sétálva is fel tudok vezetni, csak a hétvégére ne legyen vele már semmi gond. Így ez a hét lehet, hogy nem lesz a legfutósabb, pedig ha nem is sokat, jó lenne futni.