Training Log Archive: szbotond

Utazós nap haza a nyaralásról. Mivel az alvás most lényegesen kevesebb, mint kéne, ezért nem akartam a "korai" felkeléssel további időt vonni el tőle - máshol pedig már nem akadt időm futni. Amúgy jöhetett volna, bár az alvás most tényleg sokkal fontosabb, hogy kipihenjem magam. Búcsúúszás persze volt.

Az újabb eltelt hónap: http://www.attackpoint.org/viewlog.jsp/user_10467/...

Nézzük csak, jó kis hónap lett ez is! Az adatok nem mutatnak túl sokat, de egy picit többet futottam-tájfutottam, mint az előző két hónapban. Az első négy nap elment betegeskedéssel, de aztán igyekeztem futni. Cél volt javítani a technikán, amivel sikerült is részeredményekre jutnom, de még közel sincs vége. Volt, hogy ez jól ment, volt, hogy aztán inkább kevésbé, így picit változtattam is rajta. Majd jött az edzőtábor és a lengyel verseny, ahol tájfutás is került a hónapba. Jól ment a tájfutás, bár ahogy a kialvatlanság mélyült, egyre kevésbé tudtam a legjobb formámat nyújtani. Azért jó volt nagyon és a lábam is elég jól bírta, utána nem is kellett különösebben nagy pihenő.
Most a DTC-s edzőtáborig újra sima futás jön; a technika fejlesztése újra nagyobb hangsúlyt kap majd, de ez nem ugyanúgy fog kinézni, mint júliusban. Aztán jön jó sok tájfutás; néhol szeretném rendesen odatenni magamat. A hónap végétől pedig már a sprint ob hétvégére is hangolódni kell.

Ma is a tegnapi irányba mentem a parton, csak közel sem olyan sokáig. Az éjszakai eső után kellemesen hűvös szél fújt. Jól esett ez a futás.

Hát reggel felkelni nem sikerült, ahhoz idejében lefeküdni és aludni kellett volna tudni. Viszont akadt időm, de nagy vállalás volt délben elindulni. Elég meleg volt, és azért többnyire árnyék sem volt. Szerencsére türelem zuhanyrózsát terem, néhol volt lehetőség frissíteni a strandon. Enélkül nem is bírtam volna végigcsinálni. Egyáltalán nem volt eldöntve, hogy ilyen sokat akarok futni - csak 60 percnél többre gondoltam. Aztán így alakult. Elmentem egészen Veli Losinjig, ami igaz, közel van, de végig a parton mentem, ami nagyon öblös. A nagy része beton volt, de volt egy oda-vissza kb. négy kilis sziklás ösvény is, ami terep volt a javából. Az elején nagyon álmos voltam és sokáig csak szédelegtem (van némi kialvatlanság), de sokat alakult a helyzez menet közben. Jó volt, élveztem, még ha mehetett volna jobban is. Nem sikerült eléggé alulról ellazítanom a lábam, így a végére elfáradt imitt-amott. Meg amúgy is, az utolsó tíz percben már gondoltam a végére...

Megint este, betonon, a szállásról Mali Losinj külső részén. Ez most nem volt olyan jó, a cipő is nyomta a sarkam. Utána jött még egy kis úszás. Ma ennyi jutott futásra, holnap jó lenne reggel felkelni hozzá.

A Mali Losinj-i szállásról, picit felfedező jelleggel. Elég gyorsan mentem; meglepően jól ment és jól esett így. Sok fáradtság nem maradt a lábamban, bár persze még nem egészen pihent. Csak a végefelé kezdtem lassulni, mikor picit fáradtam. Bementem M. Losinj központjába, picit felmentem a zegzugos utcácskákba (nem lenne ez rossz tájfutó terep, van olyan mint a portugál Óbidos), majd vissza. Majdnem kizárólag kemény burkolaton futottam; még kell jobb útvonalakat nézni. Úszós lazítás követte a mai jóleső futást.

Lett itt egy szünnap; talán nem is feltétlen kellett volna, de azért jól jött.
A családdal elindultunk nyaralni Horvátországba, este már Opatijánál történt az úszós átmozgatás.

Komoly volt ez a hét. Mivel az elejét sem kezdtem pihenten, picit tartottam attól, hogy hogy fogom én ezt bírni. De jól bírtam, aminek nagyon örülök. Nem volt semmi komoly gond a lábammal. A tájékozódás se ment rosszul, fejlődni is sikerült. Persze a fáradtság egy idő után a koncentrációnak is megártott, nem csak a futásnak. Összességében élveztem és hasznos is volt.
Most van bőven a fáradtságból, több helyen elég jelentős, jön is valamennyi pihi. Nem tudom, mennyire lesz szükség, de azt meg kell adjam. Nem gondolom, hogy olyan nagyon sok lenne, de hát majd meglátom. Bánkút II.-ig nem tervezek sok kemény futást, inkább zömében technikázok, valamint úgy futok, ahogy jól esik.

Mára a kialvatlanságom csak nőtt és bemelegítés közben tűnt fel, hogy a cipő picit kellemetlenül tör a bokámnál. Egyébként jól esett.

Az utolsó futamra a tegnapi tereppel szomszédos, picit meredekebb terepen került sor egy középtáv formájában. A térkép megint 7500-as volt. A pálya (4,3 kili, 16 ep.) tetszett, jó kis ritmusa volt.

Nem nyomtam igazán, egyrészt eredetileg a hibák elkerülése miatt, másrészt aztán így alakult, esett jól. De tényleg jól esett, kellemes tájfutás volt, élveztem. A 11-esig - igaz, nem mentem mindenhol olyan jól - de nem volt komoly, megakasztó hibám. Itt viszont sikerült picit elbambulnom - fél perc. A hibázás a 12-esre menet megismétlődött újabb fél perc formájában, de aztán összeszedtem magam a végére. A 14-esre összefutottam Levivel és a végét együtt csináltuk. Jól esett és jó zárása lett a hétnek.
Marcin nem lett meg, sőt elég jól tolta, így ma is kaptam tőle még 4:01-et, ami elég sok. 7:51-es hátránnyal lettem második.

Jól esett.