Training Log Archive: szbotond

A szalagot elnéztem, így végül még kerültem egy nagyobbat. Ennek hála majdnem lekéstem a rajtomat, vagy ha úgy vesszük, le is késtem, mert nem álltam készen, mikor odaértem... Igazából megint túl későn indultam, az is benne volt...

Az Avalon park mellett talált célhelyére a verseny, a rajt és a terep a tavalyi ocsb-é volt. A pályánk 6,2 kili volt 11 ponttal.

A rajt már borzalmas volt, és utána is volt még fokozása a 'dolgoknak'. Ezek közül kiemelem, hogy az ötösre öt és fél perccel szálltam ki, majd pedig fejben eléggé beállt a káosz. Hogy valamit a körülményekre is rá tudjak fogni, megemlítem, hogy a fóliától (ami kellett az esős időben) nem tudtam olvasni a térképet - ez volt magasan a legrosszabb fólia, amivel valaha tájfutottam. Több mint hat perc hibával teljesítettem a pályát és nem mondhatom, hogy nagyon élveztem. A futás mondjuk nagyjából jól ment; a tegnapi sprintek kicsit fájdogáltak eleinte, meg amúgy nem nyomtam, de biztató volt a forma. Az is jó, hogy a tájékozódás alapjában véve nem ment rosszul. Összességében azonban elég szánalmas lett tőlem ez a mai. Mondhatnám, hogy kell ilyen is, de nem kellett volna, ha nem rontom el így a dolgokat. Ehhez jelentősen hasonlót egyébként még nem tájfutottam.

Mivel Matyinak a pálya vége elázott, így megnyertem a 21B-t, tekintve, hogy alig voltunk.

Tesin futottunk 10 sprintecskét a (200-as) pálya egyeneseiben. Előtte nem volt elég rendes a bemelegítés, de nagy baj nem lett belőle. Mivel előtte reggel nem nyújtottam, úgyis húzta volna a combom, sőt valószínűleg mindenképpen. Ideális lett a mai napra, pont ez kellett a lábamnak. Egyébként most is pihenőnap van, csak ma sikerült rendesebbre fogni az erősítést is.

Petres-tó, 'kastély' felé. Borzalmas volt, teljes ellentettje az előzőnek. Az még egy dolog, hogy a pihenésnek most olyan fázisában vagyok, amikor nem megy a futás, de hogy az új cipő betörése a sarkam irtózatos fájdalmába kerül, az már sok volt. Nem volt jó, de talán kell ilyen is - jobbat nem tudok hozzáfűzni.

Petres-tó felé futottam. Még egyáltalán nem vagyok pihent, de jó volt, nagyon jól esett, kellett a napba. Könnyű futásokkal jobban működik a pihenő, mintha egybe tartanék több pihenőnapot. Ezúttal is új cipő volt rajtam, ez a harmadik (és egy jó darabig utolsó) bemutatkozó. Nagyon mezítlábas cipő, mostanában talán nem fogok benne sokat futni. Jó volt nagyon és segít is, de én nem teljesen tudtam neki megfelelni.

Az eltelt hónap: http://www.attackpoint.org/viewlog.jsp/user_10467/...

A mennyiségi jellemzést illetően megállapítható, hogy több mint 270 km-t futottam, amiből ráadásul 146-ot tájfutás közben. Sok volt a tájfutás, összesen 23 alkalommal tájfutottam valamilyen formában. Használni is használt, ugyanis sokat fejlődtem ebben az időszakban. Nagyon hasznos az a sok tapasztalat, amit arról szereztem, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy jól menjen a tájfutás. Elégedett vagyok azzal a formával, amit márciustól sikerült felfejleszteni a Karsztig. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem akarok tovább fejlődni; nagyon is akarok és van hová. Vannak még állandósult problémáim, amiket majd meg kell oldjak, hogy minden jobb legyen. Úgy néz ki, hogy most elég jól ment több minden, szóval csak fog menni továbbra is. Az lep meg a legjobban, hogy a KOBVOB óta jobbára mindent sikerült ahhoz nagyon hasonlóan lehoznom, ahogy akartam (vagy még jobban) - természetesen örülök neki. Most az augusztus folyamán többször túlléptem a fáradtságnak azt a határát, amivel még stabilan tudok fejlődni, de nincs nagy baj, mert most megtartom a szükséges pihenőt. A sprinthétvégéig nem fogok keményen edzeni, a gyorsítás most komolyabban úgyse menne. Sokkal jobb lesz, hogy kipihenem magam, pihentek lesznek a lábaim, lesznek jó kis könnyű futások és pár repülővel tovább tudom javítani az állapotokat a ROB-ig. Csak a megyei versenyek lesznek azok, amiket majd nagyobb odaadással futok, de közel sem fogom ezekre időzíteni a jó formát. Remélem, hogy sikerül majd jól tájfutnom a szóban forgó hétvégén. Erre viszont inkább vagyok most kíváncsi, mintsem élek-halok érte. Olyan komolyan most úgyse tudok rá felkészülni. Sokkal jobb lesz a szeptember fő céljának a Cseh OB-t kitűzni és jó, hogy Áron írta, tényleg egy olyan tájfutásra kell felkészítenem magam, amivel lehet Cseh OB-t nyerni. Ha jó állapotba hozom magam, fejben rendben vannak a dolgok és szépen építem fel azt a tájfutást, nem is egy elérhetetlen cél, képes vagyok rá (persze a helyezésbeli cél másoktól is függ, de nekem csak a saját részemmel kell foglalkoznom...). Igyekszem mindent a lehető legjobban csinálni, újult lendülettel. Elkezdődik a suli is, ami jó abból a szempontból, hogy a nyári szünetnél jobban próbára tegye a tájfutásom olyan szempontból, hogy az mennyire támogatja az életem egyéb területeit. Várom az elkövetkezendő heteket!

C • Wow! 2

A tegnapi előtt még csak pihent voltam, de ez most nem volt elmondható. Nehéz volt, hogy tartsam magam a versenyt megelőzően. Bemelegítésnek nem futottam sokat, de amúgy meg volt a felkészülés és a vadászrajt miatti hatperces kordon is jól jött a fejben való dolgok miatt. Indulás előtt nem gondoltam, hogy jól, viszonylag könnyen fog menni a futás.

Az utolsó napon csak egy kisebb erdős térképrész volt új, a többi megegyezett az előző napival. A pályánk 9,8 kili volt 24 ponttal. Az elejétől eltekintve erdőben haladt.

Elég gáz, de leírom, hogy az egyes pontot a szimból és a tegnapi térkép segítségével kitaláltam. A kettes azért már egy jobb átmenet volt; jól is csináltam, csak nem kifejezetten gyorsan. Nem álltam hozzá olyan keményen. Egyrészt gondoltam, hogy a tegnapi intenzitással nagyon nehezen bírnám ki, másrészt a vadászrajtban se előttem, se mögöttem nem volt tízpercen belül ember. Nem mentem tehát olyan nagyon eltökélten, de szépen ráálltam egy gyönyörű tájfutásra és végül a tempóm se volt lassú. Ez a mai lett a legtisztább versenyem a négy nap alatt, alig akadt némi hibám. Volt egy rossz útvonalválasztásom (kerültem úton, pedig a piros dózer mentén is meg lehetett volna oldani - nem kell féljek az ilyesmitől, ha figyelek, akkor simán meg tudom csinálni), néhány aprócska bénázásom és a végén egy csalánkerülő hosszú, nem túl jól kivitelezett útvonalam. Összesen két perc. A többi viszont sokszor kifogástalan volt. És sokkal kellemesebb érzéseim voltak közben. Ez volt az a tájfutás a négy nap alatt, amilyet leginkább szeretnék és amiben bőven van potenciál.

Ma csak 4:20-at kaptam a litvántól és a második legjobb időt jöttem, nem is akármilyent. A négy nap alatt egyre kevesebbet kaptam a napi győztestől (százalékosan).
Összetettben simán meglett a harmadik hely - ne feledjük, felnőtt elitben! 16:01-et kaptam a litván Jonas Vytautas Gvildystől és 9:37-et az orosz Alexander Minakovtól. Ha jövőre jövök, akkor sem fogok más kategóriában indulni. A pályák, terepek jók voltak nagyon és még nem is volt olyan nagyon kemény. Kiváló tapasztalatszerzési lehetőség volt.

Tegnap nem volt már rá lehetőség, mire bejöttem, de ma még el lehetett menni. Jó volt, tetszett, még nem csináltam ilyet. Levezetés jellege volt a dolognak, meg amúgy se nagyon lehetett futni a tájékozódás, na meg a csomó iránytörés, kerülgetés miatt. A pálya a maga 20 pontjával igényesen meg volt csinálva.