Training Log Archive: szbotond

Jól megvolt rendesen. Az időbeosztás jó volt.

Szegeden. A 27 pontos pálya első fele lakótelep volt, majd átvittek a lábasházas strand területére. Jó pálya volt egy selejtezőre.

Közepes; jó is volt meg nem is. A futás jó volt, megfelelően ment, ebben a tempóban elég könnyen. A tájékozódás viszont nem volt túl jó; a lassú tempó mellett is akadtak kisebb hibák. Zavart, hogy a szemeim előtt összefolyt minden, a szimbólt nagyon nehezemre esett követni. Ez betudható a hozott fáradtságnak, amivel nem tudtam mit kezdeni és most már a döntőig nem is nagyon fogok tudni. Amúgy élveztem néhol.

Nem futottam nagy intenzitással, de a többiek még jobban elspórolták, így most először selejtezőt nyertem. Nekem, úgy gondolom, jó volt, hogy nem spóroltam el teljesen a selejtezőt - el így se fáradtam és csak picit belerázódtam.

Vissza a kihelyezett célból plusz még egy picit a parkban.

Ezt is megcsináltam rendesen és amennyire tudtam, összeszedtem magam a döntőre. A (sajnos) előre megkapott szimbólt megtanultam, illetve még ki is színeztem.

A döntőre Szeged Belvárosában került sor. A 27 pontos pályánk tényleg az előzetes híreszteléseknek megfelelő színvonalú volt - tetszett is.

Megtisztelő volt utolsónak rajtolni. Szépen stabilan kezdtem, nem akartam az elejét nagyon elsietni. Az ötösre azonban becsúszott 6-8" hiba, amiért kár. Nem voltam rá felkészülve, valamint a kis sövénykét is megkerültem (indokolatlanul). Ezután a kilencesig megint tűrhetően ment. A 10-es egy hosszabb átmenet volt, ahol rögtön az elején benne hagytam pár secet, mert mások után elindultam a zsákutca felé és nem ellenőriztem elég hamar a hülyeségem. Aztán a végén még jól megkerültem a sövényt - szürke falat, mert nem figyeltem rá eléggé. A 11-esre sorfalat álltak a turisták, vicces volt. Jól ment a 12-13 is, de a 14-esre nem volt meg az útvonalam és végül rossz felé mentem két lépésben is, valamint még a villamos is pont bejött az utamba. Itt kezdődött a Kárász utcai tekergés. A 15-16 jó volt, a 17 is majdnem, de mikor bevillant a 20-asra menő (1'-cel előttem indult) Matyi, picit elterelte a figyelmem, bebambultam és elvesztettem a fonalat - ez a következő ponttal együtt kb 9-10" volt. 19-20 jó, de a 21-esre picit túlfutottam, mivel a következőre figyeltem (és még utána is megálltam megnézni, pedig a kérdéses nem látszó átjáró itt még nem is volt annyira kérdéses). Szerintem senki sem vette észre az átjárót a 23-asra, így ezzel nem veszítettem. A futásban kezdtem elfáradni. 24 jó, de a 25-re picit bénáztam. 26 jó, de a 100-ast kétszer fogtam, mivel nem voltam benne biztos, hogy megvolt (3-4"). Eléggé kifutottam magam.

Volt pár elkerülhető hibám, ami nem hiányzott. Egyébként ha jobb állapotban vagyok, akkor mehetett volna jobban, másrészről pedig némi tapasztalat is hiányzott - másodszorra már máshogy csinálnék több mindent. Most viszont már legalább van egy ilyen tapasztalatom; először futottam egy rendes sprint ob döntőt. Az EYOC Tour sprintjét jobban élveztem, és több tekintetben talán jobban is ment. Akkor frissebb voltam fejben, de a futás például szerintem most volt erősebb. Ez mondjuk annyira nem egyértelmű, mert nem éreztem igazán kirobbanó formában magam, de edzettebb vagyok. A végére nagyon elfogytam, de ez kb jó is, illetve hosszú lett a pálya.

46"-et kapva Sütitől 5. lettem (úgy, hogy Máté hiányzott). Márktól, a negyediktől csak 1"-et kaptam, ami picit bosszantott, pláne a százasra történő bénázásom miatt, de amúgy ő is ügyes volt és sok egymásodperc maradt még benne. A hátrány nem lett olyan őrült nagy, aminek örülök. Most először szereztem bajnoki pontot sprinten - itt volt az ideje! Jövő tavaszra fogok még gyorsulni, valamint frissebbnek kell lennem fejben; ez a kettő némi gyakorlattal, hasonlóan minőségi tapasztalatokkal sokat segíthet majd a további előrelépésben sprinten.

Lazán a parkban.

Petres-tó felé. Laza futás volt pár gyenge, óvatos repülővel megspékelve. Egész jól ment, jól van a lábam, bár talán nem elég pihent. Egyéb téren sem tökéletes minden, de nem olyan rossz. Mindenesetre holnap kiderül, hogy mire leszek képes. Várom!

Ezúttal egy 800-at futottunk. Közel sem nyomtam rendesen, de az elején nagyon megindultam, mert olyan könnyen ment. A második 200-ra persze már fáradtam, így jócskán visszább vettem. A combom már egyáltalán nem húzódott, viszont hamar elfáradt.

Kiskút - Nagy-Dobrák-lápa - Szegföldek - Kiskút - Palabánya-forrás - Kiskút útvonalon. Lazán futottam a csepergő esőben. Nem volt rossz, de a keddit jobban élveztem.

Stadionból a Kiliánba (legutóbb talán tavaly ugyanezen edzés alkalmával voltam a stadionban). Nagyon jól esett futni, csak még több kellett volna egy rendes bemelegítéshez.

A tavaly már lefutott két letiltásos pályát csináltuk, de nem sok minden derengett fel, közben szinte semmi. Az első, a hosszabb 14 pontos 16:48 lett, míg a rövidebb 12 pontos 12:43. Mindkettőben volt két-két rossz útvonalválasztás, pár kisebb (és a második elején egy nagyobb) hiba, de alapvetően szépen megvolt a tájékozódás. A futás se ment rosszul, de az elején még mindig húzódott a combom, valamint viszonylag hamar elfáradtam a gyorsabb tempóban. A másodiknak az elején láttam, hogy nehezen bírom, így itt picit visszább is vettem (ennyivel előtte már nem használnak a kemény edzések). A cipő az első végére elég zavaró lett, de a másodikra újrakötöttem és így elment. Összességében nagyon jól esett, de a hétvégére még lényegesen jobb passzba kéne hoznom magam.

Egy kisebb levezetés rögtön utána, majd jött a nyújtás és aztán vissza a stadionba.

Leső-hegy, Kiskút, Várhegy felé. A hétvégére igyekszem bejáratni ezt a cipőt; most nem volt olyan rossz, de felfelé azért zavaró volt még. Az izomláz tovatűnt mára, bár néhány jobban megeresztett lefelében még éreztem húzódni a combom. A futás az elejétől egyre jobban ment és egyre jobban éreztem magam közben. Nagyon kellemes volt, csak a cipő zavart bele ebbe az idilli futásba. A héten egyelőre nehezebben mennek a dolgok mint gondoltam, de még minden lehet jó.

Tesin futottunk tíz percet (a 200-as rekortánon). Picit tájfutósabbá tette, hogy sokat kellett kerülgetni. Egyáltalán nem akartam komolyan venni, az most nem hiányzott volna; úgy mentem, ahogy még jónak éreztem-gondoltam. Jó volt látni, hogy ez mennyire könnyen megy és hogy biztos tudnék még sokkal jobbat (más kérdés, hogy egy komolyabb tempó most nem tudott volna szépen menni). A combom már picit kevésbé lázas, de fáradtnak akkor is fáradt még. Jól esett, jó kis vérpezsdítés volt.

Nagyon borzalmas lett ez a hétvége, három lehetőségből egy se lett jó tájfutás. Újból padlót fogtam az évben. Ami viszont jó, hogy nem ez volt a sprint ob hétvége és addig még rendbe tudom magam szedni. Picit hasonló ez a kobvob előtt történtekhez, de azért nem ugyanaz és most még több időm van korrigálni, valamint tudom is, hogy hogy kell (remélem, eléggé). Csupán meg kell csináljam szépen, már nem szabad sokat hibáznom... Lehet nagyon jó az a következő hétvége!

A combomban a tegnapi után csak még inkább éreztem a pénteki sprintektől keletkezett izomlázat. De nem baj, jó lesz ez, csak nem most. Fáradtság tekintetében a tegnapihoz hasonló fura álmosság rajtam volt, ami miatt nem éreztem magam kész egy sprintre. Egyébként ma rendesen, elég plusz perccel számolva csináltam a bemelegítést és így jó is volt, így kell.

Bulgárföldön a Fehér Akácnál. A 25 pontos pörgős pályában volt egy fél pillangószárny, amiről lesz még szó.

Az egyest és a kettest is tragikusnak éreztem, de másoknál egyébként nem jöttem rosszabbat. A hármast kétszer kellett fogni, de ez nekem nem tűnt fel, nem is gondoltam rá, hogy megnézzem, tényleg melyik a következő pont, így a hatosra mentem. Végigcsináltam rossz irányba a pillangószárnyat (mert a kódokat ugye nem néztem rendesen), majd még megfogtam két pontot, mire rájöttem, hogy ezt bizony nagyon elrontottam. Nem ment jól, de hogy még ez is; megtörte a lelkesedésem. Kezdtem elölről a hármastól. Egyébként végig nem ment jól, se a futás, se a tájékozódás. Volt még pár nagyobb 5-8"-es bénázásom, a többi csak szimplán lassú volt.

4:36-ot kaptam Levitől és Matyitól, de ami meglep, hogy a pillangós hibát leszámítva szűken nyertem volna, holott úgy éreztem, nagyon bőven elmaradok attól, amit tudnék.

A lábam nem javult sokat a délelőttitől, de ezt nem vettem már olyan komolyan. Ezt misem mutatja jobban, mint az újabb hátráltató körülmény, hogy a verseny előtt két órával nagyon teleettem magam.

Berekalja. Egy 17 pontos pálya volt egy kisebb erdei résztől eltekintve a város utcáiban.

Nem erőltettem nagyon, a combom a felfelét végképp nem bírta, amúgy meg a gyomrom dugig volt és nagyon kellemetlenkedett (mégegyszer nem csinálok ilyet). Persze fejben sem javult sokat a helyzet. Mivel egyszerű volt, nem hibáztam nagyon sokat; a városban csak egy pici bambázás volt, az erdőben pedig volt két közepes mellémenés. Nem erőltettem és elfogadtam a helyzetet, így végül a hétvégi három tájfutásból ez esett a legjobban.

16"-et kaptam Petykótól és harmadik lettem.