Training Log Archive: BiankaDTC

Crosskovácsi Maraton középtáv
MTB Országos Bajnokság U19 1. hely
Elterveztem a verseny menetét, amit sikerült is megvalósítanom. A lényeg az volt, hogy az elején gyorsan kezdjek, valamennyire az élbollyal menjek. Erre azért volt szükség, hogy az első szivatós emelkedőn ne jöjjenek be elém macskapamacsok, akik miatt (úgy mint tavaly) le kell szállnom a bicikliről. A felvezető kört egész hamar letekertem.
Aztán jött egy emelkedő, ahol kénytelen voltam felfutni egy kis részén, mert tököltek előttem. Utána hullámos jött, ami jól ment.
Na és jött az első hosszabb emelkedő, egy dózerűt. Tudtam, hogy valahol ennek a végén lesz az első frissítőpont. Benyomtam a powergélemnek a felét, csak túl hamar. Mivel nem volt nálam víz (csak undorító ízű izotóniásital), ezért ragadt a szám és nem volt túl jó érzés. Ettől függetlenül mentem el az emberek mellett és éreztem magamban az erőt.
Tudtam azt is, hogy a frissítőpont után jön egy elég hosszú lejtős szakasz, ahol nem fogok tudni száguldozni. Vízmosásos, apróköves nyílt rész volt, amin nagyon oda kellett figyelni. Elment mellettem pár ember, de nem törődtem velük. Ugyanis a lejtőnek egyszer úgyis vége lesz, és jön az emelkedő. Emlékeztem erre ,,kis" hegyre, amire vissza kell másznunk. Élveztem, ahogy sorra fogtam vissza, és hagytam ott az embereket.
És ez állandóan ismétlődött. Volt megint 3-4 férfi, akivel állandóan előzgettük egymást. Lefelé ők voltak gyorsabbak, de aztán felfelé mindig visszatámadtam őket.
A folyamatos táblácskáknak köszönhetően, amik a hátralévő kilométereket jelezték, tisztába voltam vele, hogy mikor kezdődik a mászás a Nagy-Kopaszra. Tavaly a nagy részét toltam, viszont most nagyon jól ment. Csak a végén, ahol már nagyon meredek volt és kövesebb, ott kapart ki úgy a hátsó kerekem, hogy kénytelen voltam leszállni. De az nem volt sok.
Utolsó 10 km. Néztem az órámat. Tyűhaa...Ha belehúzok, akkor meglehet 3 órán belül. Csak ez lebegett előttem, és megindultam. Elég jó tempót mentem, bár már fáradt voltam. Lefelé próbáltam minél bátrabb lenni, felfelé pedig mentem, mint egy mérgezett egér. Még az sem zavart, hogy elkezdett cseperészni az eső, sőt fel is frissített egy kicsit.
Végül sikerült beérnem 3 órán belül. A felnőtt női mezőnyhöz képest pedig nem kaptam olyan hú de sokat. Örülök, hogy nyertem egy OB-t és jól ment. Sokkal jobban, mint tavaly és jobban is tetszett. Ez persze köszönhető a bringának is.

C • Gratula! 2

Családi futás.
Beletettem pár tempósat, aztán mindig visszafordultam a családhoz.
Jó volt nagyon, jól mentek a lábaim.

Térképes edzésre a Chinoinhoz, utána egy kis résztáv fent a Csanyikban a Freeriderz háznál, majd hazagurulás.

SzVTM Chinoin
Voltak kisebb hibáim, de most a futás sem igazán ment.

Megyei Középtávú
Bánkút
N21
1. Én 38:12
2. Tóth Korinna 40:06
3. Bokros Andi 40:20
Két nagy hibám volt, egy kisebb és egy nagyobb. Már a 4-esre láttam az előttem 2 perccel induló Bokros Andit. Csak sajnos abba a hegyoldalba, amit teleszórtak 3 ponttal is zsinórba, elég lassan ment a futás.
A 7-est már Andi előtt fogtam. Na és ezután jött a kisebb hibám, mikor megint nem néztem a tájolómat. Szerencsére hamar észrevettem és tudtam korrigálni, és még Andi előtt fogtam a pontot. A következő pontok jól mentek, egészen a 12-ig. Elkövettem egy 90 fokos hibát. Itt legalább benne maradt 2 perc, ha nem több. Ezek után Andi elém került, elég sokkal. Elővettem minden tartalékomat és úgy futottam, mint egy nyúl. A 100-ast már közvetlenül mögötte fogtam, a célba pedig előtte érkeztem be.
Jó kis verseny volt ez.

Hazagurulás Bánkútról.
Vicces volt, mert a bánkúti út minősége miatt, gyorsabb voltam, mint az autók lefelé és állandóan a féket kellett húznom. Jó volt nagyon, kilazultak a lábaim. Bár a fenekem nem igazán akarta, hogy a tegnapi után biciklire üljek.

Csütörtökön nem tudtam kimenni, mert apum elvitte a pincekulcsot. És kipattant a fejemből, hogy akkor vasárnap megyek egy ilyen kisebbfajta kört. Eredetileg az utolsó másfél órában megmásztam a fehérkőlápai-dózert. De ezt menet közben átgondoltam. Osztottam szoroztam és arra jutottam, hogy elég lesz egy így nekem.:D
Próbáltam az elejétől kezdve egy nem túl gyors, de haladós tempót felvenni. Többé-kevésbé sikerült is. Azért néha-néha elkapott a gépszíj...
Az volt a vicces, hogy a bánkúti műútat már nyugodtan át lehetne nevezni dózerra. Aztán gondoltam, mivel kihagytam múlthéten a szilvás marcit, most feltekerek a sípályáknál.
Kétszer is pihentem. Egyszer fent Három-kőn, ott meg is ebédeltem. Aztán pedig visszatekertem a családomhoz, akik Jávorkútig kocsival mentek és onnan támadták meg az erdőt. De hiába vártam őket Nagymezőnél, csak nem jöttek. Egy idő után inkább elindultam. Utána tök jó volt, furcsa mód most az Egri úton hamar elment az idő. Na de Bükkszentkereszt már nem esett valami jól.
Összességében nagyon jó volt, nem mondom hogy végig élveztem persze. Az utolsó fél óra már kicsit nehéz volt.:D
https://www.strava.com/activities/1020563837#kudos